Oldalak

2017. augusztus 18., péntek

A türelem rózsát terem






A tavalyi lila tearózsám helyett idén egy színátmenetes bokorrózsát ültettem. Sokkal kevésbé kényes, és egy egész vödörnyi földet kicseréltünk alatta (rózsa helyére nem ajánlott újból rózsát ültetni), no meg kapott direkt rózsáknak való tápoldatot is. Máris sokkal szebben megerősödött, mint az elődje valaha is.

A másik, amihez nagy türelem kellett (szerencsére azért nem annyi, mint Mr. Wilson-nak a Denis a komiszban...) egy másik virágunk, (magyar név nincs a zacskóján, ezért nem tudnám megmondani, hogy hívják), ami tavasz óta csak zöldelt. Már a virágokat szerető szomszédnénink is nagyon várta, hogy egyáltalán virágzik-e ez majd, mert szépen kinőttek a levelei, amik nagyon hasonlítanak a kardvirághoz, de aztán abban a szakaszban leledzett eddig. No de most:




A paradicsomunkhoz meg nem türelem kellett az idén, hanem az internet, mert mire kezdtek színesedni a termések, csúnya fekete folt indult az aljuktól, aztán elrothadtak. Elég sok paradicsomról lett volna szó, hogy annyiban hagyjam, és kidobáljam az egészet, ezért inkább utánanéztem a neten, hogy mi baja lehet. Minden jel arra mutatott (képes keresgélés után), hogy kálcium hiánya van, ami pótolható kálciumtartalmú műtrágyával, vagy tejjel való locsolgatással. No azért tejjel nem locsoltam (bár a szomszédban van a tehenészet...), ellenben párszáz forintért vettem egy kiló műtrágyát, kétszer megszórtuk vele, és visszafordult szerencsésen a folyamat.
A már romlani kezdő termés is megmenekült, csak le kellett vágni róla fogyasztáskor egy vékonyka csíkot, ahol a beszáradt foltok voltak:




A továbbiak pedig már egészségesen érnek be, és naponta ennyit szedek róla:


Kertészeti fronton ennyi az újdonság, most megyek is varrni, hogy onnan is legyen mit mutogatni...


Folt. köv.

2017. augusztus 5., szombat

Szülinapi tunika

Anyukánknak készült, egy, már bevált fazonban, egy régóta őrizgetett, turkálóban vett anyagmaradékból. A lenge anyag indokoltnak tűnt ebben a kánikulában.


Hmm, az anyag fele megmaradt, valamit abból is kéne gyorsan kreálni...
Folt. köv.

2017. július 29., szombat

Minden önálló életre kel...

Rám maradt egy helyes kis fekete bársonyruha, vicces ujjakkal:
Mivel egy próba után kiderült, hogy a ruha jó rám, úgy döntöttem, hogy ez lesz életem első kis feketéje. Persze ehhez a célhoz nem passzolnak a kék ujjai, úgyhogy azokat lebontottam. Fent látjátok, milyen helyetteseket gondoltam, végül a csipke győzött, a ruha máris a szekrényemben lóg. A lebontott ujjakat először simán ki akartam dobni, de addig nézegettem őket, míg rájöttem, hogy ha sikerül kivasalnom őket, összevarrhatom a végeiket, és kézelőkké változhatnak:





Steampunk, vagy goth bohóc szereléshez jól fognak mutatni valakin...

Folt. köv.


2017. július 28., péntek

Maradék mánia

Lapult itt még két pár, felnőtt pólóról levágott, rövid ujj, azokból meg hirtelenjében bébi rövidnadrág lett. Belevaló baba még nem jutott eszembe, de ami késik, nem múlik... :)

Folt. köv.

Maradékot meg ne hagyj!

Vagyis Laura szoknyájának levágott felső szélét összehoztam a bordó termovelúr maradékával:

Egy cuki kis táska lett belőle:

A termóból még így is maradt egy kicsi, de azt elteszem a többi termovelúr maradékomhoz, annak már nem keresek most rögtön új projektet...

Folt. köv.

No meg ingyen nadrágok

A héten nálam csak pihenős-kedvtelős varrások voltak, de nem is rossz az eredmény. Egy egész kupac rövidnadrág Lauránknak, és egy egész kupac "eltűntetett" kiszanált ruha párom szekrényéből...


Ez a három - nem szépítek - boxeralsókból készült. Abból a fajtából, ami egy mosás után megnyúlik, és szoknyaformát vesz fel. Tehát az eredeti gazdája soha többet nem fogja felvenni. Viszont innentől már nem nyúlik tovább, így hát egy pöttöm lányra vidáman szabhatunk belőle rövidnadrágokat:


Ez a kettő pedig óriási trikókból, amik szintén szinte sose voltak hordva, lévén párom nem az az izomtrikós pasi. :o) Ennél a szabásnál maradtak még kihasználatlan darabok bőven, de azok máris fogókesztyű formára szabva kerültek a pólós-dobozba, hogy ne foglaljanak túl sok helyet, és ha bélést keresnék néhány fogókesztyűhöz, rögtön kiszabva vár három pár is talán. Mivel ezek teljesen simák voltak, gondoltam az előző három közt virgoncan lufi-repülő szörnyike (lám, bírja a mosást!) testvéreit megpróbálom felvasalni. 





Azt hiszem, így együtt tán meg is oldják a nyári öltözködés egy részét az idén:




Dupla haszon: a helyet nem foglalják a szekrényben, Laura vidáman elhordja majd őket, ó, és nem utolsósorban nem dobáltam használható állapotú ruhákat a szemétbe (viszont lássuk be, alsóneműt nem rakunk a vöröskeresztes ládába se!).

Folt. köv.

2017. július 26., szerda

Ingyen szoknya

Ez egy érdekes történet, pár ruhát vittem egy adománygyűjtő ládába, és a láda bedobó nyílásában találtam egy marék anyagmaradékot. Hogy miért tették oda, nem is értem... hacsak nem nekem. Mert én elhoztam - ez most lopás? Egy tenyérnyi tarka vásznat félretettem Krisztinek, a 10 darab fura kordbársony háromszöget viszont felhasználtam. Először persze kimostam őket, egy-két darabot a járdáról szedtem fel...

Szabási hulladék lehet, először gondolkoztam, hogy mit tudok kiszabni belőlük, valami szabályosabb háromszögeket, vagy legyenek-e ebből is négyzetek... de aztán leteregettem egymás mellé, és máris ihletet kaptam:

Így nézett ki, mikor körben összevarrtam:

Sajnos a felső nyílása kicsi volt, még gyerekszoknyának is, ezért ki kellett vágni belőle. Így viszont nem maradt valami hosszú. De sebaj, kerestem hozzáillő anyagot, ha már gumiháznak kellett valami, abból az alját is meg lehet toldani, még jobban is néz ki. Két termovelúr jutott a döntőbe, maradékok Kriszti gyerektakaró varrásaiból (na, itt nem tökéletes a kép, színben mindegyik a kord mintáihoz passzol):

Azon kivételes alkalmak egyike volt ez, mikor nem ugyanarra a választásra jutottunk, mikor megkérdeztem Krisztit, ő a lilát mondta. De a bordó lett a kiegészítő anyag. Kapott egy szegélyt az aljára, és egy gumiházas csipőrészt a tetejére.
Ilyen lett, nekem kifejezetten tetszik:

Folt. köv.

2017. július 24., hétfő

Újabb maradék feldolgozás indul...

Egy nagyobb volumenű varrós projektből mentettem meg a legalább kb. féltenyérnyi széles vagy hosszú darabokat, amiket ott már nem tudtunk használni, de kidobni sajnáltam volna őket.

Megnéztem az egyik kisebbet, milyen méretű négyzetek jönnek ki belőle, aztán ahhoz igazítva az összeset, a kis kupacból kereken 90 darab, 8x8cm-es darabkám lett.

Most filózok, mi is legyen belőlük: babatakarónak kevés, gyerekruhának - akinek szántam - szintén nem biztos, hogy elég... Két darab, majdnem pont 30x30-as díszpárna huzatnak jön ki eddig leginkább. De még gondolkozok egy kicsit, nem sürgős... :)

Múlt héten öt egyforma inget is rövidebbre vágtam, a levágott, ívelt alja darabok rám maradtak. Ezekből ugyan csak 5x5-ös négyzetek jöttek ki, de sebaj, mert ehhez könnyebb - akár itthon - kiegészítő anyagot találni.


Persze itt is előbb rá kéne jönnöm, hogy mi is legyen belőlük?

Ha kitalálom... Folt. köv. :)

2017. július 20., csütörtök

Mentés két képben

Akartam varrni valami gyorsat, aminek nekilátok és el is készül melegében. Hát épp kapóra jött, hogy páromnak szanáltuk a ruháit, és ezt a rövidnadrágot is kirakta, mert úgysem hordja:


 Első gondolatom az volt, hogy a legkisebbünknek varrok belőle halásznacit, mert igen kellemes, szellős anyaga van, de aztán meggondoltam, és a nővérének lett pörgős szoknya némi farmer berakásokkal. Egyszerűen csak kivágtam a nadrág üleprészét és felslicceltem a két oldalvarrást, ezeket a széleket elcikkcakkoltam, és mintegy rátétként varrtam fel a farmer háromszögeket. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy eredetileg szépen be akartam varrni a foltokat, de az elsőnél rá kellett jöjjek, hogy szépen nem tudom, ezért visszabontottam és kívűlről felvarrtam.


Reméljük Esztinek tetszeni fog, Laurának meg majd varrok rövidnacikat, hasonló "kinőtt" darabokból...

Folt. köv.

2017. július 17., hétfő

Szépen, sorban

Lassan halad a varrás, mert hát nyár van, kertészkedni kell, vagy csak kint üldögélni kicsit a szomszédokkal, no meg házimunka is akad.
Múlt szombaton például minden varrás előtt sütimaraton történt a konyhában. Készült meggyes-vajas piskóta torta az ikrecskéimnek:


 Kókuszos-csokis és diós-csokis őzgerincek azoknak...


 ... akik kevésbé vannak oda a gyümölcstortáért:


 De lassan azért az aplikált blokkok elkészültek:


Ehhez a kistakaróhoz is egy speciális középrész készül még, és a többi részhez is bőven kell még foltokat szabnom. De szerencsére közeleg a nyári leállás melóhelyen, akkor talán felgyorsul egy kicsit ez is...


Folt. köv.

2017. július 7., péntek

Gombhoz a kabátot

Megint maradékot mentek, a Luna takaró szabásánál leestek ilyen kis sziromformák, ha nem is egyből, de támadt hozzá ötletem.
Nem az első eset, hogy tenyérnyi maradék köré épül tányéralátét, kistakaró, táska, bármi, ami a maradékból kiindulva építkezik.
Most babatakaró lesz, először is a szirmokhoz szabtam alapokat, és ezekre géppel fogom aplikálni őket. Az eredeti "orange peel" mintában ugyan sokkal kisebb alapra szokták varrni, de nekem most ekkora négyzetek kellenek, hogy majd a többi blokkhoz illeszkedjenek a méretek. A tűzésnél majd a kocka teljes átlóját kitöltő szirom alakot steppelek, azzal lesznek kiemelve, hogy ne törpüljenek el.


Az aplikálás után szabom majd a két másikfajta részét a takarónak. Annyit mondhatok, bonyolultabb lesz az összkép és végre előszedhetek hozzá valamit, ami már régóta várja, hogy felhasználjam...


Folt. köv.

2017. július 4., kedd

Megújulás

Orsi egyik kedvenc táskájára már ráfért egy kis szépítkezés: a szegélypántja kikopott, a vállpántja megereszkedett...

Némi bontás után új, fiatalosabb szegélyt (nem tudom megtagadni a színek iránti szerelmemet, de igyekszem figyelembe venni a megrendelő kérését) kapott, és a pánt varrását is megerősítettem. A belső varrásokon is átfutottam, az ugyan nem látszik, de azért fontosnak tartottam.

Folt. köv.

2017. július 3., hétfő

Csíkosok

Egy nálam landolt zsák- vagy nagy párnahuzat anyagán próbáltam ki rugalmas anyag varrási képességeimet. A majd méternyi csőkelméből kijött két leggings, és a leeső darabokból még két sapkát is össze tudtam rakni. Laura jól jár télire. :)

A tisztázóhoz, és az ikertűs varráshoz hat spulni cérna kellett, ami ez esetben hat különböző szín volt, de szerencsére mind illett a csíkos anyag színeihez. :)

Folt. köv.

2017. július 2., vasárnap

Amputálás

Kaptam egy helyes, népies, hímzett blúzt ajándékba. Kényelmes is, szép is, csak az ujja nem tetszett hosszan, mivel inkább nyári viseletre szántam. Egyszerűen megoldottam a kérdést, az ujjait rövidre vágtam, beszegtem, és gumicérnával kicsit be is húztam. A levágott, szép ujjakat pedig felül gumiházaztam és gumiztam be, így nálam vékonyabb, és rövidebb karú leendő új gazdája extra ujjakként hordhatja majd őket, ujjatlan, vagy pánt nélküli felsőhöz, nyári ruhához - vagy akár bikinifelsőhöz, fesztiválra...



Az ujjak gumiházaihoz kiegészítő anyagot kellett keresnem, mert a hímzés miatt nem tudtam simán visszahajtani. Így került a kezembe egy régebben már megkezdett ruha, aminek a maradékából meg gyorsan - egy újabb gumiházzal - szoknyát alakítottam Laurának.

Folt. köv.

2017. július 1., szombat

Vérmedve benéz

A farmer tárcák pedig kopnak. De ebből legalább látni, hogy használják őket. Jelen példányt Zsuzsi rendelte meg, Sógoromnak kikopott a második is, kell hát egy harmadik.


Volt némi maradék terepmintás vérmedvésem, az jó lett bélésnek, és mivel amúgyis volt egy részen egy félbevágott medve, abból szabtam a Z betűt, így éppen benéz a mackókoma (vagy ki, ez már nézőpont kérdése).
Előtte levágtam és felszegtem két sötétítő függönyt anyósomnak, tehát eddig csupa családi varrás volt ma. De még tán nekilátok foltokat is szabni egy újabb kistakaróhoz...


Folt. köv.

2017. június 21., szerda

Csip-csup

Kedves szomszédoktól kaptunk egy-egy kis tál cseresznyét múlt héten, de mivel én úgy tanultam, hogy tálat-dobozt üresen vissza nem adunk, összedobtam mindegyikbe egy bögrés sütit extra csokimázzal. Recept innen. Két dolgot tennék hozzá, ez a süti csak frissen fogyasztásra van kitalálva, és a sütőpor vagy szódabikarbóna tényleg csak egy késhegynyi legyen, mert különben úgy kell kifaragni a bögrét a sütiből, mint nekem az elsőt... :o)


Anyukám megkért, hogy a konyhai székpárnára kéne neki új huzat, mert a régiek már nem szépek. Elébb megvarrtam a jobb oldaliakat, aztán gondoltam, hogy nem ártana váltó-készlet, így amikor kimossa az egyiket, felhúzhatja a másikat és kétszer annyi ideig fognak tartani. Hotel záródással készültek, kevesebb idő volt kiszabni és megvarrni, mint eldönteni, melyik anyagból legyen, és előtúrni a dobozokból. :o)


Kerti tudósítás is jön, mert az idén még kevés volt. Iszonyatos száraz a föld, hetek óta elkerül bennünket mindennemű eső. A törpeszegfűket ezért is választottuk a kertboltban, mert bírják a napot és a szárazabb földet. Ez a kép ültetéskor készült, azóta is folyamatosan virágoznak:


A régebbi lila tearózsám sajnos tavaszra végleg leépült, ezért némi földcserével (rózsa helyére nem jó újra rózsát ültetni) elültettük az új tövet, ezúttal bokorrózsa-tearózsa hibridet, hátha jobban bírja a viszontagságokat. A színe csak félig látszik, a szirmok töve sárga, a végük felé sötétedően pirosba megy át:


Párom futórózsája bezzeg idén is tobzódik. Mind hajtásban, virágzásban és életerőben felülmúlja az elképzeléseinket. Ez itt csak a fele, annak is csak a felső vége:


Ültettünk még Margitvirágot, sajnos ezek még kaptak a húsz centis hóból is. Ráadásul fényérzékenyek, mihelyst árnyék kerül rájuk, már csukódnak is be. Így nehéz volt fényképezni őket...


Van három sárga, három piros és három "rózsaszín" tő, most épp a sárgát nem tudtam fotózni, mert azon nincs virág.



Most épp a Luna takaró maradékaiból tervezek egy újabb kistakarót, azzal...


Folt. köv.